Hány Bolygó Van A Naprendszerben, Földrajz Kvíz: Mennyit Tudsz A Naprendszerünkről? Sikerül Mind A 10 Kérdés?
- Kvíz: Ismered a naprendszerünket? Ezen a teszten sokan elbuknak, neked hogy sikerül?
- Milyen messze vannak a Naprendszer bolygói a Naptól? | Kölöknet
A Mars az eddig felsorolt planétáknál barátságosabb, és bár jelenleg elképzelhetetlen élet a felszínén, nem kizárt, hogy valaha akadtak itt élő organizmusok. A pár hete fellőtt Perseverance marsjáró egyik feladata éppen az élet után maradt nyomok feltárása lesz. A Mars kisebb a Földnél, a marsi nap valamivel hosszabb a mi 24 óránknál, egy év pedig 687 napig tart, vagyis ha marsi évben mérnénk az életkorunk, mind közel fele olyan idősek lennénk. (Lehet ezért annyira szimpatikus Musknak ez a bolygó? ) Mivel a hőmérséklet sem olyan durva, mint az eddigi helyeken (vagyis nem sülnénk/fagynánk meg rögtön) űrruha nélkül itt érne minket a leglassabb és legunalmasabb halál: megfulladnánk. Pontosabban a híg légkörben (főleg szén-dioxidból, argonból és nitrogénből áll, és bár akad valamennyi oxigén is, de közel sem annyi, amennyire szükségünk lenne) hápognánk a levegő után, légzőnyílásainkat por tömítené, a tüdőnk pedig szépen felrobbanna az számunkra szokatlanul alacsony légnyomás miatt. Utolsó perceinkben viszont legalább gyönyörködhetünk a bolygó vörös, rozsdamarta felszínében, ami színt a felszínen található vasásvány oxidációja okoz.
Kvíz: Ismered a naprendszerünket? Ezen a teszten sokan elbuknak, neked hogy sikerül?
A Nap és a Föld átlagos távolsága, azaz a Föld-pálya nagytengelyének a fele. Jele: CsE. 1 CsE = 149 600 000 km = 8, 33 fényperc 1 fényév = 63 240 CsE Sárneczky szerint az amerikai kijelentése a 13 bolygóról tudományosan nem megalapozott dolog. Szerinte, ha ez átmenne az IAU döntéshozóin, akkor a csillagászok "paprikajancsit csinálnának magukból". A csillagász szakmai véleménye is az, hogy az volt az igazi tévedés mikor a Plútót – nyolcvan évvel ezelőtt – bolygónak könyvelték el. A jelenlegi meghatározás tehát megfelelő. Egyébiránt – tette hozzá – a bolygódefiníció kérdése nem tisztán tudományos, hanem társadalomtudományos kérdés is. Nem tartja szerencsésnek, hogy most a csillagászat belekezdjen mindenféle variálásba. "Ennek biztos pontnak kell lenni. " Legutóbb az 1800-as évek közepén volt ilyen típusú definíció váltás mint ami két éve. Nem lehet évente váltogatni. A bolygóknak a környezetüket uralniuk kell gravitációs terükkel. Ez a Sykes által emlegetett Makemakere és Erisre nem érvényesül: eltörpülnek a Neptunusz gravitációs mezejében.
A kilencedik bolygó "belépése" a Naprendszerbe nem volt zökkenőmentes. Korábban azt hitték, akkora mint a Föld, csak később derült ki, hogy még Holdunknál is jóval kisebb. A Plútó amúgy is egy igen furcsa szerzet: elnyúlt keringési pályája miatt, sokkal inkább hasonlít a Kuiper-öv bármely tagjára, mint a többi bolygóra. Többen úgy gondolják, hogy ha a Plútót kiveszik a sorból, a helyére léphet a Xéna, viszont akkor is csak nyolc igazi bolygó lesz. A Plútó vagy a Xéna bolygók közé való besorolása merő túlzás. Ugyanakkor olyan javaslatok is vannak, miszerint a bolygókat ne méretük, hanem összetételük alapján sorolják be. Így a Jupiter az "óriás gáz" bolygók közé, míg a Plútó és a Xéna pedig "törpe jég" bolygó kategóriába kerülhetne. Úgy tűnik, rengeteg ötlet van, viszont hogy a Plútót megfosztják-e bolygó rangjától, és a Xéna milyen sorsra jut, csak a konferencia végén derül ki. "Először mindenképpen tisztáznunk kell a bolygó fogalmát" – hangsúlyozta Suchan. Kapcsolódó cikkeink: Pontos mérések a Naprendszer tizedik bolygójáról Holdja is van a tizedik bolygónak Végre elindult a New Horisons űrszonda Plútó: a bolygó vagy a kutya volt előbb?
A halálunkat pedig valószínűleg a metán miatti fulladás okozná, vagy jéggé fagynánk a bolygó -224 Celsius-fokos felszínén. A Neptunusz a rendszer legkülső bolygója, és az Uránuszhoz hasonlóan rettenetesen fagyos. Ez nem is csoda, elvégre a meleget adó Naptól több, mint harmincszor olyan messze található, mint a Föld. A Neptunusz sötét, hideg, a felszínén pedig hangsebesség feletti szelek dúlnak. Jeges természete a felfedezésével is párhuzamba állítható: ez a rendszer egyetlen planétája, amely szabad szemmel nem látható, így előbb számították ki a létezését, mint hogy ténylegesen is bárki megpillantotta volna. Mivel igencsak hasonlít az Uránuszhoz, a halál is hasonló módon érne itt minket. A túra végén csak annyit mondhatok, hogy mindenütt jó, de a legjobb itt, a Földön, ahol szkafander nélkül is eléldegélünk valahogy. Ennek megfelelően talán elkezdhetnénk vigyázni rá... A cikkhez a következő forrásokat használtam: NASA The Planets Today Wiki_1 és Wiki_2 Seeker (Kép: Wikipedia, NASA) Ha tetszett ez a cikk, kövess minket a Facebookon is!
referenciák Naprendszerünk (2013). A Nemzeti Repülési és Űrügynökség (NASA). A szeptember 13-án szerezte be a ól. Seeds, M. A. és Backman, D. (2015). A csillagászat alapjai. Massachusetts: Cengage tanulás. Természetes műholdak (2015, május 20. ). A Science Learning Hubban. A szeptember 13-án, a ől származik. Russell, R. (2008, október 09). Holdok a Naprendszerünkben. A Windowsban az Univerzum. A szeptember 13-án, a ól származik. Capderou, M. (2005). Műholdak. Orbiták és küldetések. Springer Science & Business Media. Rojas Peña, I. (2012). Elemi csillagászat: II. Kötet: asztrofizika és astrobiológia. Valparaíso: USM kiadások.
Milyen messze vannak a Naprendszer bolygói a Naptól? | Kölöknet
- A napokban eldőlhet, hány bolygóból áll a Naprendszer | National Geographic
- Melyik bolygon van a leghidegebb és hány fok?
- Most akkor hány bolygóból is áll a naprendszer? - felfedes.hu
- Milyen gyorsan és hogyan halnánk meg a naprendszerünk bolygóin szkafander nélkül? - Rakéta
- HírExtra - Káosz a Naprendszerben
Remusz és Romulusz az Sülvia aszteroida holdja. Petit-Prince és S/2007 (45) 1 ("Princesse") az Eugénia aszteroida holdja.
Ebben talán a segítségünkre lehet a NASA MESSENGER űrhajójának a felfedezése: eszerint a bolygó északi sarkán jéggé fagyott víz és szerves molekulák is találhatóak. Éjszaka viszont -180 Celsius-fokos fagyra lehet készülni. A Merkúrnak legalább van légköre (amelyben még oxigén is található! ), igaz, elég vékony, ami ahhoz sem elég, hogy a meteorokat kivédje, ezért is van tele a felszíne kráterekkel. Az atmoszféra emberi légzésre természetesen nem alkalmas. Persze nekünk a meteoroktól, illetve a fulladástól semmi félnivalónk nem lenne: attól függően, hogy mikor érkezünk a felszínre vagy a meleg vagy a hideg egyből végezne is velünk. Bolygóközi haláltúránk második állomása a Vénusz, a Föld ikertestvére. A Vénusz éppen akkora, mint a Föld, illetve a Naptól mért távolsága is nagyjából megegyezik a bolygónkéval. A Vénusz ugyanakkor (jelenleg) sokkal forróbb a planétánknál, olyannyira, hogy ez a legforróbb bolygó az egész Naprendszerben, ami nem is csoda, ha már egyszer a szerelem római istennőjének a nevét viseli.