Körös Maros Nemzeti Park Címere | Körös Maros Nemzeti Park Camere Per Disabili
Kifejlett piroslábú cankó Fotó: Palcsek István Szilárd - KMNP Meglehetősen későn kezdett pótköltésbe, de szerencsére mégis sikerrel felnevelte fiókáit egy piroslábú cankópár a Körös-Maros Nemzeti Park Kardoskúti Fehértó részterületén – írja a nemzeti park a weboldalán. Magyarországon a vonulási időszakokban több cankófajt is megfigyelhetünk, akár népesebb csapatokban is. Közülük azonban a billegetőcankó mellett csak a piroslábú cankó (Tringa totanus) fészkel hazánkban, a vízállásos, szikes gyepeken, mocsárréteken. A faj nevét élénk, piros színezetű lábáról kapta. Gyakran bíbicek és nagy godák társaságában telepedik meg. Ezeknek a fajoknak a jelenléte jól jellemzi az ilyen területek ökológiai állapotát, adott esetben az élőhely területkezelésének eredményességét. Ezért is fontos a monitoring tevékenység, hogy minél alaposabb információink legyenek a nálunk költő partimadár-fajokról. A cankók és más partimadarak fészkelését számos tényező meghiúsíthatja, például a kiszáradás, az elárasztás vagy a különféle ragadozók (fészekpredáció).
Báránymadárnak becézték a pásztorok – a farktollával „béget” - Magro.hu
- Körös maros nemzeti park címere la
- Körös maros nemzeti park címere cinema
- Körös maros nemzeti park címere 2019
- Körös maros nemzeti park camere per disabili
- I12 tws használati útmutató magyarul 2019
- Erdőrezervátum, vadvíz, madárvárta a Körösök mentén
- Körös maros nemzeti park címere de
- Körös maros nemzeti park címere plaza
- Körös maros nemzeti park címere park
- Körös-Maros Nemzeti Park
Nemrég számoltunk be arról, hogy a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságához telefonos bejelentés érkezett egy sérült túzokról, amit egy arra járó lelkiismeretes traktoros vett észre, aki segített a madár befogásában is. Azonban a szomszédos Körös-Maros Nemzeti Parkban is nagy becsben tartják a túzokokat – amely egyben ennek a nemzeti a parknak a címerállata is –, és úgy tűnik, ezek a madarak jól is érzik magukat ott, hiszen a múlt héten lezajlott szinkronszámlálás során a tavalyinál is több, összesen 557 túzokot regisztráltak – olvasható Körös-Maros Nemzeti Park weboldalán. A túzok legnagyobb egybefüggő európai fészkelőhelye Magyarországon van - illusztráció Forrás: Francesco Veronesi /Wikipedia A Körös-Maros Nemzeti Parkban három tradicionális túzok-élőhelyet tartanak számon. Többségük a Dévaványai-Ecsegi pusztákon él, ott 524 példányt találtak a felmérés napjaiban. A Csanádi-pusztákon 33 túzokot figyeltek meg, ami az idei sikeres szaporulatnak köszönhetően számottevő növekedés a korábbi évekhez képest (a 2020. januári felmérés során 26 példány volt).
Körös-menti kastélyok- Kastélytörténeti szakvezetéses túra e-bike-kal Időpontok: 2021. 07. 10. 2021. 31. 2021. 08. 14. 2021. 10. 16. Útvonal: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Körösvölgyi Állatpark- Csáky-kastély (Szarvas)- Bolza-kastély (Szarvas)-Mittrowszky-kastély (Szarvas)- Hunyadi-Rudnyánszky kastély (Békésszentandrás-Körösvölgyi Állatpark Útvonal típusa: Körtúra A túra hossza (km): 15 km Nehézség: könnyű Időtartam: 2 óra Túra leírása: A táj és az épített műemlék környezet szerves egységét, mely garantáltan elvarázsol minden ökoturistát. A kastélyok titokzatos múltjára és a környéki táj festői hangulatára felfűzött tematikus kirándulás kiinduló pontja az Anna-liget gyöngyszeme, a Csáky-kastély műemlék épülete, ahol a gyönyörű neoklasszicista és barokk stílusú villa története egybefonódik az Anna-liget históriájával. Az épület külső és a telepített tájképi kertje megtekintését követően piramis tölgyek és ültetett hársfasor kíséri utunkat, majd az Erzsébet-ligeten keresztül közelítjük meg Szarvast, ahol a Holt-Körös partján a különleges mocsári ciprusok megcsodálását követően, a nosztalgikus Erzsébet-hídon átkelve, a Vízi színház mellett elhaladva a belváros szívében érjük el túránk következő állomását, a Mittrowszky-kastélyt és a Szarvas szobrot.
Többségük május közepétől kezdett költésbe, így a fészekaljakban nagyjából azonos korú, jellemzően 4-5 fióka cseperedett fel. Hat helyen hatfiókás fészek is előfordult. Az odúk többségéből július közepéig kirepültek a szalakótafiókák. A legutóbbi ellenőrzéskor néhány olyan fészket is találtunk, amelyben még tojások, illetve néhány napos madarak voltak. A természetes odúkban költő szalakóták felmérése folyamatos, eddig hat ilyen odút vagy revírt sikerült megtalálni. Érdekesség, hogy idén Cserebökényben két "vércseládában" is szalakóták költöttek sikeresen (ez két éve fordult elő először, akkor egy vércsék számára kihelyezett ládában költöttek). Kardoskúton a kihelyezett odúk 75 százalékában költött szalakóta, ami igen jó aránynak tekinthető. Összesen mintegy 40 pár nevelte fel átlagosan 4-5 fiókáját, melyek a hónap közepén már ki is repültek. A Dévaványai-Ecsegi pusztákon a kihelyezett 70 mesterséges odúból 33-ban találtunk szalakótát, 4-5 tojásos fészekaljakkal. Két természetes odúra is rábukkantunk, egy fűzfában illetve egy nyárfában.
A jellegzetes, bégető hang szorosan hozzátartozik a vízjárta puszták tavaszi hangulatához, nem véletlen, hogy régen a pásztorok a báránymadár elnevezést adták ennek a gyönyörű madárnak. Magyarország a sárszalonkák költőterületének déli részén helyezkedik el, így költésre csak néhány pár marad vissza. A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén a vizes élőhely nagyságától függően évente 4-5 pár költését lehet feltételezni. Őszi vonuláskor akár több száz példány is megpihen itt, és gyakorlatilag a fagyok beálltáig a területen tartózkodnak. A tojó általában négy tojást rak, a fiókák nyár elején repülnek ki a fészekből (Fotó: Pixabay) A nászrepülő madarak most még nem feltétlenül a költést jelzik, mert a tojások lerakására csak április közepe után kerül sor. A tojó általában négy tojást rak, a fiókák nyár elején repülnek ki a fészekből.