Polcz Alaine Asszony A Fronton — &Bdquo;Az ŐszintesÉG A LegÁTtÖRhetetlenebb PÁNcÉL&Rdquo; &Ndash; SzÁZ ÉVe SzÜLetett MÉSzÖLy MiklÓS | Egy.Hu
- Gyalázat határok nélkül – nők elleni tömeges erőszak a II. világháborúban - Dívány
- Nőnap alkalmából 47 magyar írónő nevét festették egy budavári lépcsősorra | CsodalatosBudapest.hu
- "Az őszinteség a legáttörhetetlenebb páncél" - Száz éve született Mészöly Miklós | Szemle
Szabó, Magda Az? z Szépirodalom / Fiction magyar Szépirodalmi Könyvkiadó 1979. Az 1956-os magyar forradalom Szakirodalom / Non-fiction magyar Tankönyvkiadó 1991. Szabó, Magda Az a szép, fényes nap Szépirodalom / Fiction magyar Európa Könyvkiadó 2008. Szabó, Magda Az ajtó Szépirodalom / Fiction magyar Magvet? Könyvkiadó 1987. Vörösmarty, Mihály Az áldozat Szépirodalom / Fiction magyar Szépirodalmi Könyvkiadó 1958. Az állatok Gyermekirodalom / Juvenile magyar Alexandra Könyvkiadó 2005. Póka-Pivny, Aladár/ Zachar, József Az amerikai függetlenségi háború magyar h? se Szakirodalom / Non-fiction magyar Zrínyi Katonai Kiadó 1982. Fábián, Janka Az angyalos ház Szépirodalom / Fiction magyar Ulpius Könyvház 2011. Benedek, Elek Az aranyalmafa Gyermekirodalom / Juvenile magyar Móra Ferenc Könyvkiadó 1965. Jókai, Mór Az aranyember Szépirodalom / Fiction magyar Akadémiai Kiadó 1964. Az aranysz? r? bárányka Gyermekirodalom / Juvenile magyar SANTOS Kiadó UNKNOWN Az Árpádház szentjei Kézikönyv / Handbooks magyar Magyar Könyvklub 1994.
Gyalázat határok nélkül – nők elleni tömeges erőszak a II. világháborúban - Dívány
- 5 ös lottó 5 játékhét
- Általános iskola - Bajai Hírhatár
- Revizor - a kritikai portál.
- „Könyvlépcsővel” ünnepli a nőnapot az I. kerület – kultúra.hu
- Kowalsky meg a vega tagok e
Ezekkel a kritikákkal sosem tudtam mit kezdeni, abszolút kedvenceim voltak az adott regények. A Jókai-regényekkel szemben is sokszor elhangzott már: a mai gyerekeket már nem ragadja meg a világuk. Tóth Krisztina másféle érveket hozott, amik utóbb nagy felháborodást váltottak ki. Magam sem értettem egyet velük: a nemi szerepek hasonló ábrázolása szerintem nem ok a kötelezők közül való kivételre. Más szerint meg épp a nyelvezet nem ok rá. Van ez így. Azt kifejezetten nem gondolnám, hogy bárki is azért bánna tiszteletlenebbül a nőkkel, mert túl sok Jókait olvasott. Attól már inkább, ha egyáltalán nem olvas semmit. Ennek ellenére nincs abban semmi, ha egy klasszikus regényben vizsgáljuk a benne megjelenő nemi szereplehetőségeket. Miért ne? Épp arra való egy ilyen olvasmány, hogy a gyerekek elolvassák, és a tanárral átbeszéljék a dolgokat. Jegyezzük meg, Tóth Krisztina nem kiállt azzal, hogy szerinte be kellene tiltani Jókait, hanem egy interjúsorozatban válaszolt arra a kérdésre, mit tenne kötelezővé, és mit venne ki onnan.
Nőnap alkalmából 47 magyar írónő nevét festették egy budavári lépcsősorra | CsodalatosBudapest.hu
Emléklapok halott barátaimról című megemlékezésében. Polcz Alaine azt akarta, hogy a gyerekek, ha már gyógyíthatatlanok, minél kevesebbet szenvedjenek, és a környezetük ne akadályozza, hanem támogassa őket "a könnyű és szép halálban". Ehhez az orvosokat, ápolókat is "kézben kellett tartania", minden egyes alkalommal felkészíteni őket, hiszen a gyermekhalál látványától mindenki összeomlik. Ezt az összeomlást – legalábbis a gyerekek haláláig – meg kellett akadályoznia. Az orvosokat, ápolókat megtanította, hogy a gyerekek előtt miről beszéljenek, miről ne, miközben egy szigorú viselkedési kódexet is kidolgozott: meg kellett értetnie a kollégáival, hogy hiába beszélnek a beteg feje fölött latinul, a gyerek a gesztusaikból is ért. Meggyőződése volt, hogy a legjobb, ha a halállal otthon szembesülünk, családunk körében, ezért mindent megtett, hogy a gyerekek hazakerülhessenek, és az utolsó napokat szüleik, játékaik között töltsék. A gyerekek halála után tovább kísérte, gondozta a szétesett családok tagjait, egyénileg és csoportterápiás foglalkozásokon is segítette őket a gyászmunkában és a helyreállásban.
Szerző: | 2021. február 25., 06:10 | Koffein Tóth Krisztina (Fotó: Falus Kriszta) Vallomással kezdeném: hiába adták fel, nem olvastam végig Az arany embert. Belekezdtem, de úgy a századik oldal környékén feladtam. Nem a nőalakok ábrázolása vette el a kedvemet, mint Tóth Krisztináét, szimplán csak untam az egészet. Nem érintett meg, nehézkesen haladtam benne, az egész szigetes sztori távoli volt tőlem. Voltak még hasonló kötelezők, az egyik szintén Jókaitól (A kőszívű ember fiai), a harmadik pedig Gárdonyi Gézától az Egri csillagok. Tudom jól, másoknak épp az utóbbi a favoritjuk, nem meglepő, hogy A Nagy Könyv-szavazáson is annyian mondták kedvencüknek. (Nem függetlenül persze attól, hogy ez lehetett az utolsó könyv, amit olvastak. ) A kötelezők kapcsán viszont folyamatos a vita, mások pedig olyanokat száműznének a sorból, mint Móra Ferenctől a Kincskereső kisködmön, Molnár Ferenctől A Pál utcai fiúk vagy Móricz Zsigmondtól a Légy jó mindhalálig. Hivatkozva arra, hogy ezek nyomasztóak, brutálisak, vagy épp nehéz azonosulni a főszereplővel.
"Az őszinteség a legáttörhetetlenebb páncél" - Száz éve született Mészöly Miklós | Szemle
De amint vége az előadásnak, leteszem. Olyan érdekes ez, amint megtörtént a taps, én teljesen laza vagyok. Nem viszem haza a nehézséget, a fájdalmat és azokat a borzalmakat, amiken Polcz Alaine keresztülment, egyszerűen megkönnyebbülök. Borbáth Ottília az Asszony a fronton című előadásban (fotó: Spirit Színház) Mit gondol, miért fontos, hogy az emberek megismerjék ezt az előadást? A fiatalokat kellene megkérni, hogy üljenek be rá, hiszen ők nem tudják elképzelni, hogy mi történhetett a háború alatt, milyen volt mindez egy 19 éves fiatal kolozsvári lány számára. Ez a lány, Polcz Alaine minden tragédia ellenére talpra állt – és ez a fontos mondanivalója a darabnak. Amikor Erdélyt Romániához csatolták úgy fejezte ki magát az írónő, hogy "megpróbáltunk élni, megpróbáltunk talpra állni". Ő is talpra állt, hosszú élete volt és megalapította a magyar Hospice szolgálatot. Kolozsvárhoz Önnek is szoros kötődése van. Édesapám kolozsvári volt, míg édesanyám itt élt Budapesten, a visszacsatoláskor találkoztak a fővárosban.
Miután kiderült, hogy vége a háborúnak, édesapám – aki orvos volt és egyetemi tanár – visszatért Kolozsvárra, édesanyám meg követte. Akkor úgy döntöttek, hogy Erdélyben folytatják az életüket, ahol én is születtem. 1979-ben elhagyta Erdélyt, és Kecskemétre szerződött. Mi vonzotta annak idején Magyarországban? Nekem semmiféle politikai, társadalmi vagy gazdasági üldözésben nem volt részem. Én egy sikeres színésznő voltam Erdélyben, de többre vágytam. Szűk volt nekem az a világ, ide akartam jönni és itt szerettem volna élni. Jerger Balázs és Borbáth Ottiíia A csütörtöki hölgyek című előadásban (fotó: Spirit Színház) Volt Önben félelem, amikor először idejött? Nem, mert tudtam, hogy Kecskemétre megyek, ahol szerződésem volt. Nem úgy érkeztem ide, hogy Budapesten elkezdtem kilincselni. Olyan érdekes, hogy azelőtt egy héttel még Marosvásárhelyen játszottam egy darabban, majd a következő héten már próbáltam Kecskeméten egy új előadásban. Bennem egyáltalán nem ment végbe az a bizonyos törés, amikor otthagytam a családi házat.
Nem is találhattak volna találóbb helyszínt erre, mint azt a vízivárosi lépcsősort, amelyet Glücklich Vilma (1872-1927) – a magyar polgári feminista mozgalom egyik vezetője – tiszteletére nevezett el a Budavári Önkormányzat 2020 decemberében. Ha a Vízivárosban sétálnak, feltétlenül tekintsék meg ezt a különleges, nők előtt tisztelgő szabadtéri alkotást, amely bármikor megtekinthető. Fogadják szeretettel a kisfilmet arról, hogyan is készült a "Nők, Lépésről Lépésre" projekt! A a teljes lista a "Nők, Lépésről Lépésre" projektben szereplő művekről és írókról, ABC sorrendben: 1. Ács Margit: Párbaj 2. Bálint Ágnes: Mi újság a Futrinka utcában? 3. Balla Zsófia: Más ünnepek 4. Beney Zsuzsa: Összegyűjtött versek 5. Berg Judit: Rumini 6. Boncza Berta: Csinszka versei 7. Dobos Éva: Szellemmacska 8. Erdős Renée: A nagy sikoly 9. Erdős Virág: Ezt is el 10. Fehér Klára: Földrengések szigete 11. Finy Petra: Akkor is 12. Galgóczi Erzsébet: Vidravas 13. Gergely Ágnes: Útérintő 14. Gobbi Hilda: Közben… 15.
Miklós dühöngött. Azt mondta, hogy itt egyetlen mondat nincs befejezve. Én is kézbe vettem, Alaine jóváhagyásával javítgatni kezdtem interpunkciós, helyesírási, mondatszerkesztési szempontból. Végigolvastam, utána Judit is, elcsodálkoztunk, hogy milyen bátor, nagyszerű könyv. Aztán Miklós is elolvasta. Olyan volt a kézirat, mint amikor az ember meglát egy darab nyers húst a hentesnél, és szinte már érzi az ínyén, milyen finom étel lesz belőle. Alaine kéziratát az egyik barátnője gépelte le, Márta (én jobban ismertem a férjét, a Hölderlint, Énekek éneké t fordító és izlandi saga-költőt). SzD: Bernáth Márta, akinek Bernáth István volt a férje. [2] Alaine ezt úgy mesélte, hogy az Asszony a fronton t egy barátnőjének mondta magnóba vigasztalásul, és aztán Nemes Nagy Ágnes biztatta arra, hogy adja is ki. Mészöly már csak a szinte kész kéziratot olvasta egy éjszaka. KG: Arról én is hallottam, hogy Nemes Nagy Ágnes mondott ilyesmit Alaine-nek, de azt tudom, hogy Szigligeten Miklós javítgatott a kéziraton.